Destruktív zsidók?

Sajnos az utóbbi időben szinte divattá vált, vagy úgy is mondhatjuk, hogy újra felütötte csúf fejét a zsidógyűlölet. Sokan azonban elfejtik, hogy mennyi mindent köszönthetünk zsidó származású honfitársainknak. Ezen az oldalon megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül egyre több híres magyar zsidó munkásságát, életét közzétenni.
Amennyiben Ön is szívesen látna itt másokat, kérjük a nehallgass[kukac]gmail.com-ra küldje el számunkra.

Tartalom:

1. George Gershwin – zeneszerző
2. Bárány Róbert – Nobel-díjas orvos
3. Avram Hersko – Nobel-díjas kutató
4. Gábor Dénes – Nobel-díjas fizikus
5. Szenes Hanna- zsidó ejtőernyős, a II. világháború hőse
6. Kabos Gyula – a magyar Chaplin
7. Pulitzer József – A világhírű újságíró
8. Molnár Ferenc – a világhírű magyar író
9. Fischer Mór – A herendi porcelángyár megalapítója
10. Petschauer Attila – a vívás olimpiai bajnoka
11. Örkény István – a stílusteremtő
12. Karinthy Frigyes – a legtöbbet olvasott magyar író
13. Romhányi József – a rímhányó zseni
14. Herzl Tivadar – A Zsidó Állam megálmodója
15. Kertész Imre – Az író és műfordító
16. Teller Ede – Az atomfizikus
17. Rózsavölgyi Márk – A zeneszerző és hegedűvirtuóz
18. Korda Sándor – A filmrendező és producer
19. Vámbéry Ármin – Az orientalista
20. Hajós Alfréd – Az olimpiai bajnok
21. Radnóti Miklós
22. Rejtő Jenő – A sajátos humorú író
23. Elie Wiesel – a Nobel-békedíjas író
24. Richter Gedeon – A magyar gyógyszeripar megalapítója
25. Neumann János – Az elmaradt Nobel-díj esete
26. Szerb Antal
27. Szent-Györgyi Albert – A C-vitamin atyja

George Gershwin

George 1898-ban született New York-ban Jacob Gershowitz néven. Szülei Oroszországból emigráltak és egy szegény zsidónegyedben telepedtek le. 13 évesen kezdett el a zenével foglalkozni, 16 évesen már zongorakísérőként tevékenykedett. George egész nap a zongora mellett ült és improvizált, amit a fellépésein sem hagyott ki. Dolgozott úgy, mint plugger, korrepetitor, zongoraművész, és mint zeneszerző. Nagyon érdekelte, hogy hogyan szólhat a dzsessz és a blues vegyítve. Ebből az elméletből született a Kék rapszódia, ami egyből világsikert aratott. Híres operája a Porgy és Bess mely a feketék munkadalaiból készült. Gershwin tehetségét felismerte a Hollywood, rengeteg filmzenét írt. Hírneve az egész világot bejárta, vagyonából a kezdő zenészeket támogatta, ám ennek ellenére mégsem volt boldog. 1936-ban beleszeretett Chaplin feleségébe, aki elutasította közeledését. George ennek hatására még nagyobb depresszióba esett, elkezdett rajzolni és festeni. 1 évre rá az F-dúr hangversenyén rosszul lett és elájult. Pár hónapra rá George agydaganatban hunyt el, Los Angelesben. Emlékét filmek, musicalek, operák, aláfestő zenék őrzik.

Bárány Róbert

Róbert 1876-ban született Bécsben egy zsidó család egyetlen gyermekeként. Az orvosi diplomáját is itt szerezte, majd a belgyógyászati és a pszihiátriai karon tanult tovább. 33 évesen fülészeti klinikán dolgozott és docens kinevezést kapott. Alig volt 38 éves, amikor Nobel-díjat kapott a fülben való egyensúlyszerv kutatásáért. Ez egy véletlen kísérlet volt, hiszen pácienseinél gyakran végzett fülöblítést. Azonban megfigyelte, ha túl hideg vagy túl forró vízzel végzi, mindezt a beteg elszédül. Az első világháború alatt volt osztályvezető főorvos a fül-orr gégészeten. Nobel-díjának köszönheti életét, mert fogságba esett és a kormány elismeréseire hivatkozva ki tudta szabadítani. Hazatérve nem ismerték el kollégái tudós tehetségét és etnikai okok miatt is távozni kényszerült. Svédországban telepedett le, ahol tanszékvezető lett. Háborús tapasztalatai alatt dolgozta ki a friss lövések ellátásának módszerét. Munkássága alatt 4 igen magas díjjal tüntették ki (Nobel-díj, Politzer-díj, Guyot-díj, svéd Orvostársasság Jubileumi Érme). Svédországban hunyt el 1936-ban. Emlékét a svéd Bárány Társulat őrzi és a tőle átvett orvosi elméletek.

Avram Hersko ( Herskó Ferenc)

Ferenc 1931-ben született Karcagon a Herskó zsidó család gyermekeként. Édesapja Herskó Ferenc egy zsidó iskola tanítója volt, majd munkaszolgálatra vitték és orosz fogságba esett. 1944-ben az egész családot a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték őket, ahol tévedésből egy olyan vonatra kerültek, mely Bécsbe indult, így vissza tudtak jutni a háború befejeztével Karcagra. 1947 nyarán édesapja hazajött a munkatáborból és rá három évre kivándoroltak Izraelbe. Édesapja tanítóként foglalatoskodott itt is, sőt minden elemi iskolában az ő általa írt tankönyvből tanultak. Ferenc itt szerzett érettségit majd 1965-ben orvosi diplomát, erre négy évre PhD fokozatot ért el a jeruzsálemi Hebrew University Hadassah Faculty of Medicine karán. Ezek után két évig San Franciscóban végzett kutató munkát. A mai napig is a Rappaport Family kutatóintézet professzora, ehhez társult a haifai, mind a New yorki patológiai egyetem professzori címe. Weizmann-díjat kapott 1987-ben, Izrael-díjat kapott 1994-ben, Wachter-díjat kapott 1999-ben, amelyet a  Nemzetközi Gairdner-díj követett.  2000-ben Albert Lasker -díjat kapott. 2004-ben megkapták a Nobel –díjat az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért Aaron Ciechanover-rel és Irwin Rose-val . 2001-ben elnyerte az izraeli Wolf-díjat, majd 2003-ban az Amerikai Tudományos Akadémia –díjat.  Idáig 8 díj kíséri pályáján Ferencet. Jelenleg egy inzulin kapszulát fejlesztett ki kutatócsoportjával, melyet  Dél-Afrikában tesztelnek.

Gábor Dénes

Gábor Dénes 1900. június 5-én látta meg a napvilágot Budapesten a Günszbergi zsidó család első gyermekeként.  Édesapja Günszberg Bernát a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság főkönyvelője, majd cégvezetője, végül igazgatója volt, édesanyja Jakobovits Adél volt. Az elemi iskolát a Szemere utcai községi iskolában végezte. Érettségijét a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában szerezte meg. Majd 1918. március 15-én behívták katonának Itáliába, ahol megtanult olaszul, melyet a negyedik nyelvként sajátított el. A fegyverszünet után hazatért és beiratkozott a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába, ahol 1921-ben tette le a szigorlatot. Három évre rá mérnöki diplomát szerzett Berlinben. 1927-ben kifejlesztette az oszcillográf érzékenységének növelését. Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott 1933-ig, ezek után a gázkisülés fizikájával dolgozott. 1934-ben telepedett le végleg Angliában, itt kötött házasságot Marjorie Louise Butlert-tel 1936-ban. 1947-ben feltalálta a holográfiát, amiért Nobel-díjat kapott 1971-ben. Majd 1958-1967-ig az Imperial College elektronfizika professzora volt. 1979. február 9-én hunyt el Londonban, melynek előzménye 5 évvel azelőtti agyvérzése volt. Emlékezetére érmet, iskolákat neveztek el róla Tatabányán, Debrecenen és Szegeden. Egykori iskoláján és szülőházán emléktáblákkal emlékeznek a Nobel díjas fizikusra.

Szenes Hanna

Szenes Hanna 1921. július 17-én született egy asszimilált zsidó családban. Édesapja Szenes Béla ismert újságíró és színpadi rendező volt. Hanna hatéves volt, amikor édesapja meghalt, így édesanyja, Katalin és bátyja, György nevelte fel. Az érettségit kitűnően végezte, de a továbbtanulást a zsidótörvények tiltották, így kivándorolt Palesztinába. Azon tizenhét zsidó egyike volt, akiket az angol hadsereg arra képzett, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megakadályozzák a magyar zsidók deportálását. Hannát a határnál elkapták, bebörtönözték, és rettenetesen megkínozták. De ő ennek ellenére sem volt hajlandó elárulni küldetése célját. Golyó általi halálra ítélték, amit végre is hajtottak. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója és versei széles körben ismertek. Emlékét  Budapest VII. kerületében a Szenes Hanna park őrzi.

Kabos Gyula – a magyar Chaplin

Kabos Gyula, eredeti nevén Kann Gyula, Budapesten született 1887. március 19-én. Atyja, Kann Zsigmond ügynök, édesanyja Meister Róza pedig háztartásbeli. Gyula a három fiútestvér közül a leggyorsabb észjárású, a legrátermettebb és a családban ő képviseli az értelmiséget, s így kellő tisztelettel övezik. Szülei könyvelőnek szánják, el is végzi akaratukhoz hűen – a kereskedelmi iskolát. De ő maga mindeközben komikusnak készül.

1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el. Pályáját még ez évben Szabadkán kezdte, majd Nagyváradon folytatta, Budapestre 1918-ban tért vissza, és játszott többek között a Dunaparti Színházban, Andrássy úti Színházban, Magyar Színházban, Vígszínházban, Pesti Kabaréban. Mindenütt hatalmas sikert aratott a világot jelentő deszkákon. 1926-1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Színi mestersége mellett 1929-től 1930-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt.

Pályáját mint táncoskomikus kezdte, majd a pesti kabaré utánozhatatlan egyénisége lett, s maradandót alkotott vígjátékokban, komikus és tragikomikus szerepekben is.

Hangos filmes pályafutását a „Hyppolit, a lakáj”-ban kezdi, amely egy csapásra a magyar Chaplinné teszi. Kabos Gyula, aki született filmszínész általában kész koncepcióval érkezik a kamerák elé, kevés vágással, és rossz esetben néhány pótfelvétellel játssza le jeleneteit. Professzionális filmes személy, rendezők, operatőrök, hangmérnökök kedvence, mert munkájukat sokszorosan megkönnyíti rátermettségével. A hazai filmvilág nélkülözhetetlen adu ásza.

A Kabos-filmek népszerűségére jó példa, hogy ekkor történik meg, hogy a külföldi filmek forgalmazását kiszorítja a hazai gyártású filmek sora, ugyanis a “Kabos-filmek” telt házat vonzanak heteken keresztül, amit korábban csak a német vagy az amerikai filmek érnek el itthon. Kabos Gyula meghozza a kedvet a magyar filmekhez, mind a nézők, mind a befektetők körében.

Közben 1936-ot írunk, és a  ”Lovagias ügy”  Kabos-film vetítése ellen szélsőjobboldali tüntetések kezdődnek. “Le a zsidó filmekkel” – kiáltozzák az erre felbérelt áldiákok és valódi diákok vegyesen Pécsett. Egy szűk szélsőjobboldali kör németszimpatizáns rétege izgága hangoskodók tömegét tudja gerjeszteni a film ellen. Az előállítások alkalmával aztán kiderül, hogy jószerivel fogalmuk sem volt a 300 fős kivezényelt diákoknak, mi ellen tüntetnek, mert a filmet együk sem látta, de azt mondták nekik, ez egy zsidó film, és az ellen tüntetni kell.

A film kapcsán kialakult vele szembeni nyílt támadás elkeseríti, félelemmel tölti el, legfőképpen fiát, Istvánt félti, nem önmagát. Megváltozik, és belülről kezdi el marcangolni a hiábavalóság érzete. Politikához igen keveset ért, és nem is nagyon érdekli, nem érti, váratlanul éri az egész számára érthetetlen helyzet, a nyílt színi zsidózás. A kritikák hangvétele is már e szerint tagozódik, amivel megint nem tud mit kezdeni. Munkájába temetkezik, amíg hagyják itthon dolgozni.

1938. április 8-án reggel vastag betűs újságcímek meredeztek a járókelőkre. A lapok elején jobbára két szám látható: 80% keresztény, 20% zsidó. Mit rejt ez a furcsa szám? Nem többet, és nem is kevesebbet, mint hogy e hazában született honpolgárok e két vallási csoportja a közéletben mostantól fogva ilyen arányban lehet csak jelen. Nem rátermettség, tudás szabja meg az adott helyen működő személy kilétét, hanem prioritásként a hitvallása, minden más elhanyagolható részletkérdés. Ettől kezdve a színházi világ is átalakul, mikor, milyen darabot játszik, melyik színház, és az milyen színvonalú, kell-e a közönségnek, bemennek rá – ez lassan senkit sem érdekel. A fontos hogy, milyen vallású, aki játszik, és az arányoknak a darabokon belül is meg kell lenni. Ezt nézik, ezt ellenőrzik, a darab maga, a közönség, és amiért a színház van, az lényegtelen, elhanyagolható részletkérdéssé degradálódik az újonnan életbe lépő törvények folyományaként. Kabos képtelen felfogni az egészet. “Én egyedül kimerítem a megengedett arányokat” – mondja (a törvény értelmében főszerepet nem is játszhat a 20 %, mert az borítja az arányokat!), majd így folytatja – mi lesz akkor a többiekkel?”.

A zsidó törvények elöl 1939. februárjában New Yorkba menekül, ahol egy félbetört élettel nulláról indul, mint színész, és két évvel később egy előadás közben rosszul lesz, és 1941. október 6-án elhalálozik.

S miközben egy távoli országban hazájától elutasított, megtörött lelkű emberként kell távoznia a világból, neve azóta is fogalom, filmjei kiállták az idő próbáját, politikai és pártállásra tekintet nélkül szereznek mindenkinek örömet.

Pulitzer József – A világhírű újságíró

(1847 Makó – 1911 Charleston)

Pulitzer József egy 8 gyermekes makói zsidó terménykereskedő fiaként látta meg a napvilágot. Neve fogalom Amerikában, de fogalom világszerte is. Amerikában talán a leghíresebb, legjobb újságíró fogalma fűződik hozzá, világszerte, de főképpen Magyarországon pedig a semmiből lett gazdagságé.

Gyermekkorát – az apa korai halála miatt – nagy szegénység jellemezte. József katonának készült, de gyenge fizikuma és rossz látása miatt elutasították, bár az osztrák hadsereg mellett a francia idegenlégiónál és az indiai brit hadseregnél is próbálkozott. Végül az amerikai hadsereg felvette, így részt vett az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán.

1868-ban  St.Louisban, a német nyelvű Westliche Post című újságnál helyezkedett el . Itt lett egyike a legnépszerűbb angol fordítóknak. Klasszikus angolsággal írt és kitűnő szónoká vált. Oly nélkülözhetetlen tagja lett a szerkesztőségnek, hogy egyre nagyobb teret biztosítottak neki. Lassan érdekeltté vált a lap anyagi részében is. Később azonban politikája ellentétbe került szerzőtársával – ekkor Pulitzer a maga üzleti részét 33 000 dollárért eladta társának. Ez lett a hatalmas Pulitzer vagyon alapja.

A szétválás után saját újságot indított. A The Evening Dispachot egyesítette az Evening Post-tal, ami rövidesen Dél legtekintélyesebb orgánuma lett, máig is St.Luis napilapja.

Ekkor fejlesztett ki Pulitzer azt a stílust, ami hozzájárult későbbi sikereihez: a kisemberek bajnoka lett és nem idegenkedett a populista megközelítéstől sem.

1883-ban feleségül vette Katherina Davis-t a nagyhírű Jefferson Davis unokahúgát.

36 évesen Pulitzer már gazdag ember. Megvásárolta a New York World című újságot, amely addig 40 000 dollár veszteséget termelt, Pulitzer keze alatt azonban az amerikai sajtó történének egyik legjelentősebb lapjává vált. Egy évtized alatt 15 000-ről 600 000-re nőtt az eladott példányok száma. Pulitzer irányítása alatt a lap az emberekre, botrányokra és a szenzációkra összpontosított. Másik újítása a színes képregény volt, amelyből a világelsőt Richárd F.Otcault Sárga Kölyök c. sorozatát 1895-ben közölte az újság.

A World többéves sajtókampányának óriási szerepe volt abban, hogy 1885-re az adakozásból összegyűlt a New York-i Szabadság-szobor talapzatának építésére a pénz.

Pulitzernek jelentős szerepe volt a Columbia Egyetem Újságíró Felsőiskolájának megalapításában. Máig ez a legnagyobb presztizsű újságíróiskola a világon, amely kiadja a Pulitzer díjat. A díj Pulitzer végakaratának megfelelően született. Először 1917-ben adták ki.

Molnár Ferenc – a világhírű magyar író

Molnár Ferenc 1878. január 12-én született egy német eredetű zsidó polgárcsaládba. Édesapja, Neumann Mór (1848–1907) sebész volt, de sokáig üzemorvosként dolgozott: előbb a Margit híd építésénél, majd a Ganz Gyárban. Édesanyja Wallfisch Jozefa volt.

Középiskolai tanulmányait 1887 és 1895 között a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. Ekkor már aktívan újságírónak készült, de szülei nyomására 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott. Ekkoriban magyarosította nevét, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye, első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón.

Stílusa kezdettől mindvégig választékosan szabatos: mesélő leleménye és ötletgazdagsága kimeríthetetlen. A fiatal Molnár Ferenc odasorakozik legjobb novellistáink közé, szinte azonnal feltűnik csillogó szellemességével, szatirikus humorával, részvevő érzelmességével. Huszonkilenc éves, amikor elkészül A Pál utcai fiúk, amelyet azóta is világszerte a világirodalom egyik legjobb ifjúsági regényének ítélnek.

Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliommal aratta.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító naplója című könyvét.

Szépprózája, közte csillogó humoreszkjei, gazdag publicisztikája, benne érdekes haditudósításai, elhalványodtak a világsikerű színpadi szerző mögött. Sok magyar néző az ő komédiáiban valami nemzetek fölötti kozmopolitát lát, de a világ számára jellegzetesen budapesti magyar. Iróniája a magyar nagyvárosban fogant. Ennek a Budapestnek volt nemegyszer prózai költője, máskor kritikusa, megint máskor ironikus megértője. Ezt a pesti polgárvilágot emelte világirodalmi szintre.

A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-n Panoptikum című darabját. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg.

Az egész magyar irodalomból ő a világszerte legismertebb nevű és művű író, színpadi műveit a mai napig hatalmas sikerrel játsszák szerte az egész világon.

Fischer Mór – A herendi porcelángyár megalapítója

(1800-1880)

Fischer Mór Tatán született. Mint az Esterházy-uradalom kocsmabérlője, Pápán egy keménycserépgyárat bérelt. Igazi karrierje Herenden kezdődött, amikor a Stingl Vince által 1826-ban alapított kis – elsősorban kőedénygyártással, porcelánkészítéssel foglalkozó – üzemet 1839-ben megvásárolta. A porcelángyárat egy év alatt építette fel, a berendezéseket, a tüzelőt és a nyersanyagok egy részét Herend és vidéke szolgáltatta. Fischer olyan művészi értékű porcelánok előállításába kezdett, amely a magyar arisztokrácia körében is hamar támogatásra talált. A manufaktúra XVIII.századi európai és régi kínai porcelánok gyártására rendezkedett be. Ez tette Európa szerte ismertté és elismertté a herendi műhelyt.

A gyárat Fischer Mór olyan sikeresen felvirágoztatta, hogy rövidesen a korabeli Európa legkeresettebb, legsikeresebb vállalkozásává vált. 1842-ben a magyar iparmű kiállításon már Kossuth Lajos is méltatta termékeit. 1845-ben a bécsi, majd ugyanebben az évben az amerikai kiállításokon is elismert helyet vívott ki magának a herendi porcelán manufaktúra.

A gyár a szabadságharc alatt is működött, Fischer Mór fiai katonaként dolgoztak itt.

Az 1851-es londoni, majd az 1867-es párizsi világkiállításokon begyűjtött elismeréseknek köszönhetően európai uralkodóházak tagjai is csatlakoztak a vevőköréhez: Rotschildek, Viktória angol királynő, Eugénia francia császárné, II.Sándor cár, I.Ferenc József, valamint Miksa mexikói császár. A számukra egyedi tervezéssel készített minták azóta is forgalomban vannak.

Fischer Mórt Ferenc József császár az 1867-es világkiállításon elért eredményei jutalmául nemesi rangra emelte. Nemesi előneve 1870-től „Farkasházy” lett. Fischer Mór ekkor a francia becsületrend kitüntetését is megkapta.

1948-tól a Herendi Manufaktúrát államosították, az 1993-as privatizáció óta 75%-ban a dolgozók tulajdonában van.

PETSCHAUER ATTILA„Áthatja a nagy nemzeti érzés, a magyar dicsőség védelmére emeli a kardját” – írta róla az akkori Nemzetközi Sportújságírók Szövetségének alelnöke. Sajnos nem volt elég nemzetünknek, hogy vívásban Olimpiai Bajnokként az ország hírnevét öregbítette. Zsidó származása miatt munkaszolgálatosként vitték a frontra, és fagyhalált szenvedett. Santelli-mester kedvenc tanítványaként már húsz éves korában a legjobbak egyike volt. Az amszterdami olimpia csapatversenye során mind a húsz asszóját megnyerte. „Alá! Alalalá!” csatakiáltásokkal kísérte a támadásait, kihozva a sodrából ellenfeleit.

A Los Anglesben aratott újabb csapatdiadal után visszavonult. A kardot csiszolt technikával, csodás pengevezetéssel és utolérhetetlen gyorsasággal forgatta. Kortársai szerint kacagva vívott, szinte dalolt kezében a kard. A kardozás megszállottja volt: amikor az utcákat járta, a sétapálcájával akkor is vívómozdulatokat tett, támadott, vágott, védett.

Később újságíróként dolgozott. A sport mellett színikritikákat írt. A főváros művészéletének egyik népszerű alakja volt. A háború, a fasizmus őt sem kímélte. Munkaszolgálatra kényszerítették. A sportsikerei elismeréseként kapott Signum Laudis kitűntetése mentességet jelentett volna számára. Így ősszel is csak zakóban, vitézségi érmét kitűzve jelent meg a katonai parancsnokságon. Végül munkaszolgálatra sorozták be. Az ukrán Davidovka melletti táborban a táborparancsnok Cseh Kálmán, aki lovasként szintén részt vett az 1928-as olimpián, felismerte és rászabadította az őröket. Kárpáti Károly, ( zsidó származású Olimpiai Bajnok birkózás sportágban) visszaemlékezése szerint az őrök felparancsolták egy fára, és vízzel locsolták. Emberi méltóságában megalázva, több ezer társához hasonlóan, a Don-kanyarban szenvedett fagyhalált 1943. január 20-án, 39 éves korában.

Szabó István róla mintázta A napfény íze című filmje hősét.

Örkény István

Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. 1930-ban érettségizett, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. Később átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott.

1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s lediplomázott mint vegyészmérnök.

A világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozott vegyészmérnökként.

Dramaturgként gyakran novelláiból, kisregényeiből írta át saját színpadi műveit, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesült igazán. A Voronyezs című színművének bemutatását nem engedélyezték, s később is sokszor és sokat vitatkozott egy-egy darabja bemutatása érdekében.

Az ötvenes években ismerkedett meg Radnóti Zsuzsával, akivel 1965-ben kötött házasságot.

Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak.

Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat időszakát dolgozta fel. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény.

A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek.

1964-ben írta Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert.

József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal jutalmazták, 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. 1979-ben végzetes kór támadta meg, de még halálos ágyán is dolgozott.

Karinthy Frigyes

Egész irodalmunkban ő a leghíresebb, legnépszerűbb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista, aki kitűnő regényekben, gyönyörű novellákban, de nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját.

Budapesti zsidó kispolgári család fia volt, édesapja művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja, családneve eredetileg Kohn, amit később magyarosított Karinthire. Frigyest érettségi után humán műveltsége ellenére a természettudomány izgatta, ezért előbb fizika-matematika szakos bölcsész lett, majd orvostanhallgató.

Egyetemista korában már benne él az irodalmi életben. Ebben az időben készül Martinovics című verse és diákkori emlékeinek kitűnő novella- és karcolatgyűjteménye, a Tanár úr kérem. S közben egy sajátos műfajjal is jelentkezik: az irodalmi paródiával. Az Így írtok ti egy csapásra híressé teszi. Az olvasók ettől kezdve elsősorban, mint irodalmi parodizálót veszik tudomásul Karinthyt, holott ő maga ezt a műfajt csak nagyon mellékesnek tartotta munkásságában. Később már irodalmi kitüntetésnek számít, ha Karinthy valakit kiparodizál.

Ilyen módon eleve elkönyvelték humoristának, és ő vállalta is, mert összehasonlíthatatlan humora volt, s élete nagy részében ott ült a különböző kávéházakban, és írta a humoreszkeket. Humora vitte a kabaréhoz is, mivel Karinthy bámulatos könnyedséggel fogalmazott színpadi tréfákat. Képzelete kimeríthetetlen volt, birtokában volt a nevettetés minden eszközének.

A húszas és még inkább a harmincas években egyre erőteljesebben ábrázolja szépirodalmi műveiben az emberben rejtező eredendő gonoszságot. Munkássága színes és sokrétű, egyaránt ír filozófiai igényű írásokat, de regényeket, novellákat is, majd élete utolsó éveiben lírai költőként jelentkezik a Nem mondhatom el senkinek című kötetével. Negyvenkilenc éves volt, amikor agydaganat támadta meg. Betegségéről és a műtét élményéről írta egyik leghíresebb könyvét, az Utazás a koponyám körült. Jellegzetes humanista volt: hitt az emberben, hitt a tudományban, hitt a kultúrában, elkeserítette az embertelenség, harcolt a gonoszság ellen, szövetségese volt minden haladó eszmének. Két évvel később nyaralás közben Siófokon váratlanul meghalt.

Mindmáig ő a legtöbbet olvasott magyar írók egyike.

Romhányi József – A rímhányó zseni

(Nagytétény 1921- Budapest 1983)

Az írói humor egyik nagyágyúja volt. Talán azt is mondhatjuk, hogy ő volt Karinthy után a következő nagy Humor Herold az írótársadalom körében.A rímhányó Romhányiként emlegetett zseni pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy kedves állatkák szájába adta, a magyar nyelv kiváló ismerője volt, rendkívüli éleslátással, s nem kevés zenei érzékkel fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét.

A költő, író, műfordító Nagytétény szülötte büszke volt zsidó gyökereire, 1921. márc. 8-án látta meg a napvilágot. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, s életét végig is kísérte a muzsika, bár maga a szavak facsarásához is remekül értett. 1951-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol dramaturgként kezdett dolgozni. 1957-től visszatért a zene területére, ugyanis az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1960-1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának lett szintén művészeti vezető. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott.
Évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló úgynevezett sanzonbizottságot, és ő írta meg több magyar opera szövegkönyvét is, valamint lefordított számos operalibrettót. Fordításai közé tartozik Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory Grófja, Orff Az okos lány. S nem csak fordított, írt is. Számos operett- és kabaréműsor versei fűződnek nevéhez. S ami nevéhez fűződött, az már szinte azonos volt a sikerrel is. Verseit bájos, könnyed, intelligens humor lengi át, mi egyaránt szórakoztató a gyermekek s a felnőttek számára.
Bravúros verselési technikával szó- és rímjátékok ezreivel tűzdelte tele műveit, amiért országszerte rábiggyesztették a “Rímhányó” jelzőt. Játékos állatversei máig sokat idézett kedvencei a rádió és tv szórakoztató adásainak. Olyan közkedvelt televíziós animációs filmeknek írta a szövegét, mint pl. a Mézga Aladár különös kalandjai; Kérem a következőt – “Dr. Bubó”, vagy elég az amerikai Flinstone-családra gondolni, melyek magyar változatai általa lettek jobbak az eredetiknél. Ő fordította le a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák c. musicalt is, de a gyermekkönyvekkel is maradandót alkotott.
1983-ban érdemes művész lett.

Herzl Tivadar – A Zsidó Állam megálmodója

(Budapest 1860 – 1904 Edlach)

Herzl egy olyan zsidó család gyermekeként nevelkedett Budapesten a Dohány utcában (a mai Zsidó Múzeum épülete helyén álló házban), ahol a nagypapa erősen megtartotta a zsidó hagyományokat és egy, a cionizmus előfutárának tekinthető rabbi tanítványa volt, a szülök azonban már az asszimiláció útján jártak. Herzl érdeklődése korán az irodalom felé fordult, főként verseket és meséket írt, sőt, egy irodalmi társaságot is alapított. Céltudatosan írói-költői pályára készült. Középiskolai évei alatt (Pesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium) több újság is közli írásait.

1878-ban a Herzl család Bécsbe költözött, ahol az ifjú Tivadar a bécsi egyetem jogi karának hallgatója lett. A politika és a zsidókérdés ekkor még egyáltalán nem érdekelte. Főként színdarabokat ír, de a várt siker és beteljesedés elkerülte. Lemondóan írja naplójába: „semmilyen nagy mű nincs bennem.”

1891-95 között Herzl a Neue Freie Presse párizsi tudósítójaként tevékenykedett. Érdeklődése ekkor fordult a politikai témák, főként az antiszemitizmus felé. Különösen megrázta az ekkoriban játszódó Dreyfus ügy. (Dreyfus zsidó származású, a francia hadsereg vezérkarához tartozó katona volt, akit árulás vádjával megfosztottak rangjától, majd életfogytiglani börtönre ítélték. Később kiderült bűntelensége és kegyelmet kapott. Még ma is, az antiszemita és neonáci körök megkérdőjelezik ártatlanságát.)

Az egyre erősödő zsidógyűlölet arra sarkallja, hogy tegyen valamit népéért. Érzi, hogy az antiszemitizmus nem „múló divat”, hanem „mélyen fekvő okok következtében egyre súlyosabbá fog válni, az elkerülhetetlen katasztrófáig.”

Herzl most már tudja, hogy miért született a világra. Jelszava lett: „Valósítsd meg a lehetetlent!” Megírja élete egyik legfontosabb alkotását a Zsidó Állam című értekezést, amelyben azt tárgyalja, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza ősi hazájukba, ahonnét annak idején elűzték őket.

1897 augusztusában Bázelben összehívja az első cionista kongresszust. Álmának megvalósítása érdekében tárgyal a török szultánnal és a pápával is. X. Piusz elutasító: „A zsidók nem ismerték el a mi Urunkat, ezért mi sem ismerhetjük el a zsidó népet” – mondja. A pápa a helyettesítési teológia talaján áll: „A zsidó vallás volt a miénk alapja, azonban Krisztus tanítása lépett helyébe, és mi nem ismerhetjük el további létezésének jogosságát.” Sajnálatos módon a Vatikán e találkozó után kilencven évvel, 1994-ben változtatott csak érdemben álláspontján.

Herzl 1904. július 4-én távozott az élők sorából. Álma negyvennégy évvel halála után 1948-ban beteljesült. 1949-ben, amint végrendeletében meghagyta, földi porait a Szentföldre szállították.

Kertész Imre –Az író és műfordító

(Budapest 1929 – )

A zsidó vallású családból származó Kertész Imrét 1944. június 30-án a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs táborban is fogva tartották (pl. Buchenwald), majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra. Ezt követően újságírással (Esti Budapest munkatársa) és fizikai munkával tartotta el magát.

Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Állandó lakhelyét az új évezredben áthelyezte Berlinbe, és itt kutathatók kéziratai, levéltári anyagai is.

Első regénye már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják.

Kertész Imre írásainak fő problematikája – az eddigi értelmezések tükrében – a totalitarizmus emberének szabadsága.

Sorstalanság című regényéből maga írt forgatókönyvet, s Koltai Lajos rendezett vegyes kritikai fogadtatásnak örvendő, rendkívül népszerű filmet.

Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei a Rowohlt kiadó gondozásában jelennek meg, angolul a Random House adja ki, s mára a világ minden nagy nyelvére lefordították legalább egy könyvét – így a Sorstalanság hindi és arab nyelven is olvasható.

Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.

1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung, 2001-től a német Becsületrend (Pour le Mérite) tagja. 2000 májusában Herder-díjjal, novemberben a Die Welt irodalmi díjával tüntették ki. 2002. október 10-én első magyarként tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal.

2002: Budapest díszpolgára. 2005. március 10-én a Sorbonne díszdoktorává avatták. 2007-ben a Magyar Kultúra Nagykövete. 2009-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Teller Ede – Az atomfizikus

(Budapest 1908 – Stanford, Kalifornia 2003)

Magyar származású amerikai atomfizikus, aki még az Osztrák-Magyar Monarchiában született. Apja Teller Miksa tehetséges ügyvéd, anyja Deutsch Ilona, több nyelven beszélő, a zenéhez kiválóan értő, művelt asszony volt.  Tellerről már öt éves korában azt jegyezték fel, hogy egyetlen dologban volt nagyon otthonos: a számokban.

Középiskolai tanulmányait a Trefort utcai Mintagimnáziumban végzi, ahol osztálytársai és tanárai nem kedvelték, mert tehetségesebb volt valamennyiüknél.

Bár a matematika érdekelte leginkább, mégis apja kérésének engedve a jobb megélhetés reményében vegyészmérnöki karra jelentkezik a Budapesti Műszaki Egyetemre. Itt ismerkedett meg Szilárd Leóval is.

A Horthy-korszak Numerus clausus törvénye következtében 1926-ban elhagyta Magyarországot. Karlsruhéban tanul tovább kémiát és matematikát. Itt hallott először a kvantummechanikáról is. 1928-ban egy villamosbaleset következtében elvesztette lábfejének egy részét.

Doktori értekezését 1930-ban az „Ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotai”-ról írta. Egyik legismertebb eredménye a Teller-Effektus. Ennek lényege, hogy felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorokban rejlő veszélyforrást (ilyen volt Csernobilban is) és sikerült leállítania az ilyen elven működő reaktorokat.

1933-ban Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában, Rockefeller-ösztöndíjjal Koppenhágában dolgozott. 1934-ben kötött házasságot Harkányi Augusztával. Még ebben az évben a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével Angliába távozott, majd az USA-ba emigrált.

Szülei és Emmi húga Magyarországon maradtak. Emmi férje és édesanyja bátyja a holokauszt áldozatai lettek, a többiek a pesti gettóban érték meg a felszabadulást.

Teller Az USA-ban a George Washington egyetemen tanított, majd New Yorkban dolgozott a Columbia Egyetemen.

A világháború eredményeként részese volt annak az akciónak, amelyben többek között Szilárd Leóval rávették Einsteint egy Roosevelt elnöknek címzett figyelmeztető levél megírására, amelyben a német nukleáris program veszélyeire hívták fel Amerika első emberének figyelmét.

1941. december 7-én Pearl Harbor-nál a japánok megtámadták az amerikai hadiflottát. Az óriási veszteség hatására megindul a Manhattan-terv, amelynek célja az atombomba előállítása volt. Teller Ede számításokat végzett a bomba hatásaira vonatkozóan.

A nyolcvanas években – a hidegháború éveiben – ő kezdeményezte a csillagháború néven ismertté vált rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését.

Magyarországon újra 1990-ben járt. 1994-ben Magyar Köztársasági Érdemrendet, 1997-ben Magyarság Hírnevéért kitüntetést kapott.

Rózsavölgyi Márk – A zeneszerző és  hegedűvirtuóz

(Balassagyarmat 1787 v. 1789 – Pest 1848)

Rózsavölgyi Márk kora zenéjét mesteri tökéletességgel játszó országos hírű hegedű előadóművész volt. A verbunkos muzsika nevezetes mestere, a legelső csárdáskomponista, a reformkor ünnepelt zeneszerzője.

Különleges zenei tehetségét első iskolamestere vette észre, aki hegedülni tanítgatta. Szülei – akik kereskedők voltak – fiukból is kereskedők szerettek volna faragni. Az ifjút azonban jobban érdekelte a szépírás és a zene. Már 12 évesen búcsút mondott a szülői háznak és Nyitrán, Pozsonyban, Bécsben és Prágában sajátította el a muzsika csínyját-bínyját. A tanulóévek után Pestre költözött, ahol egy nagykereskedés könyvelői állását kapta meg. Ennek anyagi bevétele tette számára lehetővé, hogy kiváló mesterektől tovább képezhesse zenei tudományát. Első hangversenyét a régi Pest híres épületében, a Hacker-szálában tartotta meg, ahol már saját szerzeményét is játszotta.

Mindezek után Oroszországba készült hangversenykörútra, de végül Baján telepedett le, ahol megnősült, Szlovák Henriettát vette feleségül. Három gyermeke született. A legkisebb, Gyula alapította meg Pesten a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadót. Rózsavölgyi Márk Baján harmonikus családi életet élt, mint muzsikus köztiszteletben álló, megbecsült személy volt. Egy zenekedvelő helyi földbirtokos pártfogolta, aki pénzt ajándékozott neki azért, hogy Baján maradjon és muzsikáljon.

1819-ben egy tűzvész alkalmával elvesztette minden vagyonát – köztük könyveit, kéziratait, zongoráját is. A koldusbotra jutott zeneszerző mégsem adta fel. Újra hangversenyezni kezdett és felépítette leégett otthonát.

1833-ban Pestre költözött, de a hangversenykörútjait élete végéig folytatta. Pesten a sorsa korántsem mondható nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak. Zsidó származása miatt már ekkor több nehézségbe ütközött. A német szellemű állami gépezet nem a magyar muzsikust látta benne, hanem a nevét önkényesen megváltoztató (Rosenthalról Rózsavölgyire) jött-ment idegent, mert a polgárjog elnyerése akkor még igen nehéz volt a zsidóság számára. Nyomorban, elhagyatottan halt meg 1848. január 23-án. Egy pesti szatirikus kiadvány szerint a haldokló művész szobáját maradék kézirataival fűtötték be. Haláláig meleg barátság kötötte Petőfihez, aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. Rózsavölgyi Márk a Pilvax kávéházban is muzsikált. Szerzeményeinek számát ma sem tudjuk pontosan. Írt vonósnégyeseket, több variációt hegedűre, zenekari kísérettel, néhány koncertdarabot és daljátékot.

Korda Sándor –A filmrendező és producer

Korda Sándor – eredeti nevén Kellner Sándor László – 1893-ban zsidó családban született. Mezőtúron járt elemi iskolába majd egy kereskedelmi iskolában tanult tovább. Az iskolában kedvenc jeligéje volt a „Sursum corda!” – vagyis „emeljétek fel szíveteket!”. Innen származik későbbi vezetékneve a „Korda” elnevezés. Fiatalon újságírással foglalkozott. Vonzódása a filmipar iránt igen korán megmutatkozott, hiszen 19 évesen már filmelméleti írások sorát publikálta és a Világ című napilap filmkritikusa volt.1914-ben filmrendezőként munkálkodott. Első filmje „A becsapott újságíró” volt. Magyarországról való távozásáig (1919) több mint 25 filmet rendezett. A diktatúra bukása után felesége Korda Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe, ahonnan Hollywoodba költöztek. Később Nagy-Britannia lett az az ország, ahol élete legnagyobb sikereit élte át. Testvéreivel Londonban telepedtek le, ahol megalapította a London Filmstúdió-t. Egyik legsikeresebb filmje a VIII.Henrik magánélete volt, melyet  Oszkár-díjra jelöltek. Kiemelkedő jelentőségű a Rembrandt című alkotása is. Producerként olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Dzsungel könyve vagy III. Richárd. Korda Sándor volt az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek (1942-ben). A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdióknak.

clear

Vámbéry Ármin- Az orientalista

Vámbéry Ármin 1832-ben Dunaszerdahelyen egy szegény zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja korai halála miatt anyja nevelte fel. Három éves korában véglegesen megbénult a bal lábára, de ennek ellenére az egész Közép-Ázsiát bejárta. Tanulmányait a dunaszerdahelyi népiskolában kezdte, majd a szentgyörgyi piarista gimnáziumban és a soproni evangélikus líceumban folytatta. Rendkívüli tehetségét többen felismerték és segítették abban, hogy tovább tanulhasson. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt több mint hat nyelvet (latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket is). Érdeklődését a török birodalom oly annyira felkeltette, hogy megtanulta a török nyelvet és Fuad Pasa titkárává vált. Ez idő alatt számos folyóiratban jelentek meg tudományos írásai, valamint elkészített egy német-török és egy török-német kéziszótárt és elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1860-ban az MTA levelező, 1876-tól rendes tagja lett. 1861-ben hazatért avval a szándékkal, hogy felkutatja a magyar őshazát. Konstantinápolyból kiindulva megjárta többek között Teheránt, Közép-Ázsia sivatagjait, Sirazt és sok más érdekes helyet. 1864 májusában hazaérkezett Pestre. Jegyzetei alapján kiadta a Travels in Central Asia cimű írását. A pesti Tudományegyetemen keleti nyelveket tanított. Az Akadémia nem igen lelkesedett a népünknek nem finnugor, hanem jelen esetben török eredetét valló Vámbéry elvei iránt. A kiábrándult tudós ezért Londonba utazott, útrajzai is itt jelentek meg először. Útjai során rendkívül magas körökben, királyi udvarokban fordult meg és kötött ismeretségeket. A Magyar Földrajzi Társaság megalapításában is részt vett.

clear

Hajós Alfréd – Az olimpiai bajnok

Hajós Alfréd, más nevén Guttmann Arnold, 1878-ban született Budapesten egy szegény zsidó családban.  A Műegyetemen szerzett oklevelet, majd irodai munkákat végzett. Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt, szeretett úszni és a futball területén is jeles eredményeket ért el. A Magyar Úszó Egyesület tagjaként sportolt. 1896. nyarán Athénban rendezett, hajóról a partra való úszást 11 fokos vízben, mind a 100 m-es mind az 1200 m-es versenyben megnyerte. A labdarúgást is kitűnően űzte, mind a válogatottban és  mint szövetségi kapitány is sikeres volt. Visszaemlékezéseit az „Így lettem olimpiai bajnok” című könyvében írta meg. 1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.  Tehetsége nem csak a sportban mutatkozott meg. Mint kiváló építészmérnök szállókat, gimnáziumokat, templomokat, sporttelepeket, vigadókat, palotákat és uszodákat tervezett. Hajós Alfréd 1955. november 12-én, Budapesten hunyt el. Síremléke a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben található.

clear

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós 1909-ben Budapesten született zsidó család gyermekeként. Édesanyját és ikertestvérét születése közben elvesztette. Édesapja is korán elhunyt, Miklós még csak 11 éves volt ekkor. Az árván maradt kisfiút nagybátyja, Grosz Dezső vette magához, akinek jóvoltából Csehországban szerzett érettségit egy textilipari iskolában. Ezután a nagybácsi vállalatánál dolgozott, miközben néhány folyóirat (Kortárs 1928) szerkesztésében is részt vett.

Első verseskötete a Pogány köszöntő 1930-ben jelent meg. Még ebben az évben beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, ahol később summa cum laude minősítéssel bölcsészdoktorrá avatták. Nevét ekkoriban változtatta meg, eredetileg ugyanis Glatter Miklósnak hívták. A „Radnóti” nevet nagyapja emlékére vette fel, aki a Felvidéken, Radnóton született. (A falu neve ma Nemesradnót).

1934-ben feleségül vette a szerelmes verseit ihlető Gyarmati Fannit, aki élete utolsó napjaiban is nem egy remekművének címzettje és ihletője volt.

1937-ben munkásságát Baumgarten-díjjal jutalmazták.

A háborús cenzúra műveinek nagy részét nem engedte megjelenni, így ekkor leginkább műfordításokkal fordult az olvasóközönség felé (pl. La Fontaine meséi). Ekkor jelent meg az Orpheus nyomában című kötete is.

1944-ben zsidó származása miatt munkaszolgálatra irányították a szerbiai Bor melletti Lager Heidenauba. Itt írta meg a náci pribékek kegyetlenkedései közepette legcsodálatosabb verseit, úgy mint a két utolsó Eclogát, a Gyökér, a Levél a hitveshez és az Á la recherche címűeket. Érdemes kiemelni a Hetedik eclogát, ami a hűség és a szerelem ódájává emelkedett a magyar irodalomban. A vers Fanninak, Fanniról szól, aki  a költő életének ebben a nehéz szakaszában képviseli mindazt amiért érdemes kitartani, amiért érdemes elviselni még a láger borzalmait is. 1944-ben íródott a Nem tudhatom című verse is, ami költészetének egyik gyöngyszeme. A megalázott, szülőhelyéről kivetett, kiutasított költő megrendítő dokumentuma, aki még ekkor is a hazához való kötődéséről, ragaszkodásáról ír.

1944. szeptember 17-én indították utolsó útjára. A fennmaradásba, életbe vetett hite olyan erős volt, hogy még az erőltetett menet közben is olyan remekművek születnek a keze alatt mint a négy Razglednica.

Abdán, 1944. november 9-én Marányi Ede honvéd alezredes parancsára végeztek vele és 21 társával a „hős magyar” keretlegények. Radnóti Miklós 35 éves volt ekkor. Noteszába bejegyzett verseit exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.

Rejtő Jenő – A sajátos humorú író

Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Budapesten, egy zsidó család harmadik gyermekeként. Apja Reich Áron papírkereskedelemmel foglalatoskodott. Rózsa Jenő hatására bokszolni kezdett de egy szerencsétlen sérülés miatt nem folytathatta az edzéseket. 19 évesen a Rákosi Szidi színésziskolába jelentkezett, ahol nem járt nagy sikerrel így távoznia kellett. Ezek után több mint 2 éven át csak utazgatott. Megjárta Európát, Észak-Afrika partjait. Ez idő alatt elsajátította a hajósmunka és a heringvadászat rejtelmeit. Marseillben jelentkezett a Francia légióba. Kisebb-nagyobb kitérőkkel de hazajött Budapestre, ahol véglegesen 1927-ben telepedett le, mint lapszerkesztő. Gengszteridill című darabja, melyet régi jó barátjával Nádasi Lászlóval adott elő, egyre ismertebbé tette. Legsikeresebb operettszövege „Aki mer, az nyer” – több mint 150 alkalommal adták elő. Rendkívül gyorsan írt, ennek ellenére sokszor még éjszakákon át dolgozott. Rengeteg kávét ivott és altatókat szedett, melynek hatására idegrendszere folyamatosan romlott. Közben kitört a háború és a zsidótörvények miatt nem publikálhatott saját nevén, így álneveken írta műveit. Egy hirtelen megbetegedés következtében a nagykátai kórházban kezelték, ahonnan aztán váratlanul elhurcolták munkaszolgálatra Ukrajnába. A nehéz viszonyok és a hideg megtörték szervezetét és 1943. január 1-jén meghalt. Első könyve 1957-ben került kiadásra „A láthatatlan légió” címmel. Sajátos humora minden írását átitatta. Több mint 40 könyvet írt.

clear

Elie Wiesel – a Nobel-békedíjas író

Elie Wiesel ortodox-zsidó családban született. Édesapja Wiesel Slomó zöldségesként dolgozott, édesanyja Frig Sára földművesként tevékenykedő haszid zsidó lánya volt. Elie jiddis anyanyelvén kívül a magyar nyelvet is kiválóan megtanulta. Középiskolai tanulmányait Máramarosszigetén kezdte, mint magántanuló, majd a debreceni és nagyváradi magyar nyelven működő zsidó felekezet gimnáziumába járt. 1940-be Elie-t és családját a Serpent utcai gettóba küldték. 1944. május 16-án az egész családot deportálták. Megjárta az auschwitzi, monowitzi és a buchenwaldi haláltáborokat. Auschwitzban a 7713-as számot tetoválták a bal karjára, mely nevét helyettesítette. A feltételezések szerint édesanyját és húgát Cipporát a táborba való megérkezés után nem sokkal elgázosították. Édesapja vérhasba, kimerülésbe és az éhezésbe halt bele. Wiesel, valamivel kevesebb, mint 11 hónapot töltött koncentrációs táborokban. A borzalmakat könyveiben, novelláiban, verseiben, drámáiban és esszéiben is megfogalmazta. A II. világháború után Párizsban telepedett le, ahol megbecsült helyet vívott ki magának. 1922-ben kapta meg a Nobel-békedíjat. Legismertebb művei: A Hajnal, A Nappal, Az éjszaka, A csend zsidósága, Egy meggyilkolt zsidó költő végrendelete, Az eskü, Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma. Wiesel jelenleg az USA-ban él, ahol a Boston University-n tanít és az Elie Wiesel Alapítvány elnökeként tevékenykedik. 2009. december 9. és 11. között Magyarországra látogatott. A Magyar Parlamentben felszólalt a zsidó-magyar együttélés érdekében és részt vett a Hetek Közéleti Klub rendezvényén a Budapesti Hit Parkban.

clear

Richter Gedeon

A magyar gyógyszeripar megalapítója

Mind hazánkban, mind a világ más tájain sokak számára ismerős a Richter név, ha máshonnan nem, a tőzsdei jelentésből hallani a Richter-részvényekről. Kevésbé ismert talán, hogy ő a mai napig közkedvelt Kalmopyrin atyja.

Richter Gedeon a mátraaljai Ecséden született. Szüleit már egyéves korában elvesztette. Patikusnak tanult, több nagy, fõként német, olasz, angol és francia gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. E tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre

Atyai örökségbõl megvásárolta Budapesten az Üllõi út és a Márton utca sarkán a – ma is meglévõ – Sashoz címzett patikát. Ott gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekbõl organoterápiás gyógyszereket állított elõ. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörõ tevékenység volt, mert akkoriban a külföldi gyárak még kizárólag növényi kivonatokból állították elõ készítményeiket.

A kezdeti sikerek nyomán egyre nőtt a kereslet a Richter-készítmények iránt.

Nyolc év alatt – 1924-től 1932-ig – több mint ötven Richter-képviselet létesült, amelyek mintegy száz országban vezették be a cég készítményeit Indiától Kanadáig és a Fülöp-szigetektől Brazíliáig.

Richter Gedeon csendes, visszahúzódó életet élt, került minden fényűzést. Családi élete kiegyensúlyozott volt. Egész életében törekvő, szorgalmas, alkotó ember volt, még hetven éves korában is minden nap bejárt a gyárba. Délig az ügyvezetést irányította, majd délután otthonában tanulmányozta a szakirodalmat.

1942-ben a zsidótörvények nyomán megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárból is kitiltották. Innentől bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. Richternek lehetősége lett volna még Svájcba távozni, de nem akarta elhagyni vállalatát. Nem ismerte fel a fenyegető veszélyt, gyakran hangoztatta, hogy neki nem történhet bántódása, mivel egész életét a betegek gyógyításának szentelte. A náci gépezet azonban nem ilyen logika alapján működött: Richter Gedeont, a magyar gyógyszeripar alapítóját 1944. december 30-án nyilasok egy csoportja a ferencvárosi Duna-partról a folyóba lőtte.

iptop

Neumann János ( 1903-1957 )

Az elmaradt Nobel-díj esete

Neumann Jánost a Financial Times 1999. december 24-i száma a 20. század emberének választotta meg. Kortárs Nobel-díjasok is ,, fejet hajtottak” a zseni előtt. ,, Neumann észjárását ismerve néha eltűnődöm, hogy nem egy magasabb rendű faj képviselőjével állok-e szemben, aki nem is ember, de olyan alaposan kiismerte az embert, hogy tökéletesen tudja utánozni” –mondta Hans Bethe fizikus. Amikor egy másik Nobel-díjast is megkérdeztek, a magyar születésű Wigner Jenőt, hogy mivel magyarázza azt a tényt, hogy a 19. század végén és a 20. század elején olyan sok lángelme született Magyarországon, ő így felelt: „ Nem értem a kérdést. Ugyanis zseni csak egy volt, mégpedig Neumann János. ” „ A legcsodálatosabb emberi elme, amellyel valaha is találkoztam, barátomé, Neumann Jánosé volt”- nyilatkozta a Magyarországon híres Nobel-díjas Szent Györgyi Albert. Einstein pedig félig tréfásan kijelentette, hogy ,, Neumann egy magát nem táplálkozásból, hanem gondolkodásban fenntartó ember”.

A gazdag budapesti zsidó családban született János anyai nagyapja kiváló üzletemberként alapozta meg a család hatalmas vagyonát, kiváló fejszámoló is volt. Anyai és apai családi ágon is jellemző volt a szellemi kiválóság, ami Neumann Jánosban összegeződött, sőt hatványozódott. mert szinte anyanyelvi szinten megtanult hat nyelvet. Hatéves korában nyolcjegyű számokat osztott fejben, nyolcévesen már ismerte az integrál- és differenciálszámítást, amit az emberek döntő többsége élete végéig képtelen felfogni. Szó szerint megmaradt a fejében, amit egyszer elolvasott.

Ráadásul a lehető legjobb nevelésben részesült. Egy francia és egy német házvezetőnő felváltva szolgált hogy ő és két testvére mielőbb el tudják sajátítani ezt a két nyelvet. A híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban Rácz László ismerte fel tehetségét. Ortvay Rudolf fizikaprofesszor és Fejér Lipót matematikaprofesszor a család jó barátai voltak, tehát a megfelelő ösztönző környezet is biztosítva volt számára.

Neumann ekkoriban hozta létre a játékelméletet, amelyet a közgazdaságtudományokban is alkalmaznak. 1930-ban meghívták az amerikai princetoni egyetemre vendégelőadónak majd professzornak.

Tudományos eredményei ellenére nem volt egy könyvmoly. Nagyvilági életet élt, szerette a társaságot, nagy viccmondó hírében állt és kikapcsolódásként szeretett autózni, pontosabban száguldozni. Nem tudott jól vezetni így rendszeresen összetörte a kocsiját. A fasizmus, az Európában folyó események és a gázkamrák mellett ez volt a másik veszély, amit sikerült túlélnie.

Barátja és tisztelője, Ortvay Rudolf szegedi matematikaprofesszor őt ajánlotta utódjául Szegedre, azonban Magyarország akadémikusainak a zsidó Neumann nem kellett. De mint utóbb kiderült, ez volt a tudós és a világ szerencséje, ugyanis kitört a 2. világháború. 1933-ban Hitler hatalomra jutása után Neumann véglegesen Amerikában telepedett le.

Az első számítógép még egy egész szobát foglalt magába.

Neumann és a többi ( főleg Európából menekült zsidó származású ) tudós csatlakozott a Manhattan-tervhez, azaz az atombomba kifejlesztéséhez. A Los Alamos-i kutatólaboratóriumban dolgoztak, hogy megfékezzék a világuralomra törő őrült diktátort, Hitlert. Neumann a lökéshullámokkal kapcsolatos számításokat kapta feladatul, ezért nagyon sokat kellett számolnia. Figyelme így a számoló berendezések felé irányult. Később elkészített egy számítógépet, ami a maiaknak az alapját képezi.

A 2. világháború után a kapitalista és kommunista világ között folyó hidegháborúban Neumann Hitler után a másik gátlástalan diktátorral találta magát szemben, Sztálinnal.

Az amerikai hadsereg tanácsadójaként a szupertitkos katonai kutatások több területén dolgozott, ezért tudományos eredményeit nem hozhatták nyilvánosságra.

Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé nevezte ki.

53 évesen hunyt el tüdőrákban. Valószínűleg a tudósi rajongása siettette a halálát. Jelen volt ugyanis az első atombomba fölrobbantásakor. Az ott levő kutatók, köztük Neumann, nem várták meg, amíg a por elült, hanem kirohantak és a robbantástól nem messze fényképezték a bomba hatását. Ekkor lélegezhette be a radioaktív port.

Részben korai halálának tulajdonítható, hogy nem lett Nobel-díjas. Ha tovább él, akkor talán megkapja a játékelmélet kidolgozásáért az 1969-ben létrehozott közgazdaság-tudományi Nobel-díjat.

ANre

Szerb Antal
(Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.)
jelentős magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.

Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc tér 15. szám alatt. Római katolikus nevelést kapott (keresztapja Prohászka Ottokár volt), gyermekkora legmeghatározóbb élménye a cserkészet volt. Apja, a magát szabadkőművesnek valló Szerb Károly 1911 őszén beíratta a piarista gimnáziumba, ahol Sík Sándor tanította magyarra és támogatta irodalmi ambícióit az önképzőkörben. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában megjelentek esszé- és drámakísérletei is. Jeles érettségi után 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, és utolsó szigorlata, valamint a Kölcseyről írt értekezésének benyújtása után 1924. július 24-én doktorrá avatták.

Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, majd kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait, majd az akkoriban szerveződő Minerva című tudományos, szellemtörténeti, arisztokratikus és reprezentatív jellegű folyóirat írógárdájához csatlakozott. A szerkesztőség 1926-ban teljes egészében közölte Kölcseyről írt doktori disszertációját.

Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Nagy összefoglaló műve, A világirodalom története megírásához Babits Mihály művére (Az európai irodalom története) is támaszkodott. A világirodalmat ő is folyamatnak tekintette, amelyben a nemzetek fölötti jelentőségű írók és művek évszázadokon és országhatárokon átemelkedve megtermékenyítik egymást. Gondolatmenete stílusok és korszakok egységeire épül. Versei a lázas útkeresés, a szándékos meghökkentés programjából születtek. Pályakezdő éveinek novellái a történelmi múltba és a mesék időtlen világába vezetnek.

Az 1930-as évek írói termésének nagy részében eltűnnek a látványos történelmi ihletések, helyükre a csodák, a misztikus borongás lép, és egy kedvesen ironikus lírai önarckép bukkan fel. A Pendragon legenda, első hosszabb prózai műve a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény ötvözete. Az Utas és holdvilág alapmotívuma az elfojtott legbelső sejtelmekhez vezető utazásélmény.

1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra. Fertőrákosra, onnan Balfra vitték. Embertelen körülmények között halt meg 1945. január 27-én.

Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án, Budapesten született. Tanulmányait Budapesten egy református iskolában kezdte, majd a budapesti Tudományegyetem orvostudományi szakán folytatta. Tudása gyarapításának érdekében megjárta Pozsonyt, Prágát, Berlint, Leident, Groningent majd Cambridge-t.

Érdeklődését leginkább a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, a fizika és a kémia kötötte le. Kimagasló egyetemek és laboratóriumok igazgatói- professzori címére emelkedett. Kutatásai, máig is elengedhetetlenek a számunkra. Albert, Groningenben elkezdett sejtlélegeztetéssel kapcsolatos kutatásaiban arra a végeredményre jutott, hogy C- vitamint tudott izolálni. Szegeden jött rá arra, hogy C-vitamint zöldpaprikából is elő lehet állítani. Szintén Szegeden ismerte fel, hogy a fűszerpaprika is alkalmas arra, hogy C-vitamint nyerjen ki belőle, ami kedvező módon, kilónyi mennyiségben állt a rendelkezésére. Kutatásaiért 1937-ben megkapta a Nobel-díjat. Mire is jó a C-vitamin?- Lássuk csak: a C-vitamin segít megelőzni az asztma és a gyomorban rákkeltő nitrozaminok keletkezését. Különösen fontos szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működéséhez. Enyhíti a nátha tüneteit, csökkenti a koleszterin szintet és a vérnyomást. Hatékony biztonságot nyújt a szürke hályog ellen is. Így együnk minél több narancsot, paprikát és sok citrusfélét egészségünk megőrzése érdekében.

A C-vitamin elektronmikroszkópos felvétele

Professzorunkat e kutatásokon kívül jelentős mértékben foglakoztatta az izomkutatás, a sejtszabályozás problémái és a rákos megbetegedések vizsgálata. Munkásságában elengedhetetlenek voltak a kísérletek, amit főként tengeri malacokon végzett. 1947-től Woods Hole-ban telepedett le, itt fejezte be földi pályafutását 1986. október 22-én. Hazájába Magyarországra rendszeresen ellátogatott és kapcsolata soha sem szakadt meg vele.

Clear