Semmit nem tanultak

Szeptember 11-én szerte a világ jóérzésű, a szabadságot és az egyetemes emberi jogokat tiszteletben tartó és értéknek mondó közösségei arra, a csaknem háromezer embertársunkra emlékeznek, akik a történelem legkegyetlenebb iszlám terrortámadásának váltak ártatlan áldozataivá.

Ugyanezen a napon Tatabányán „Szelim-napi Regélő Történelmi Játszótér” címmel rendeznek egész napos városi programot, amelyet többek között a magyar-török baráti társaság képviselője fog megnyitni a Szelim barlang közelében.

Óriásplakátokon lehet manapság olvasni Tallegrandt híres mondatát, miszerint (bár a francia külügyminiszter a Bourbonokra értette), semmit nem tanultak és semmit nem felejtettek. Jelen esetben azt is mondhatnánk, hogy aki nem tanult semmit, annak nincs mit elfelejtenie.

A fentebb leírt – az időpontok véletlen egybeesésének alig mondható – esemény szervezői bizonyára sosem tanulták, hogy „Szelim” nem más, mint I. Szulejmán szultán, aki a XVI. századi félelmetes Oszmán Birodalom uralkodójaként igázta le a korabeli Magyarországot és hajtotta csaknem két évszázadra török befolyás alá (a mohácsi vésztől 1526, egészen a karlócai békekötésig 1699) ugyanannak az iszlám ideológiának a nevében, ami a szeptember 11-i összehangolt terrortámadások kitervelőit mozgatta. Szulejmán céljai között sem csupán Magyarország, hanem a tágabb Európa (Bécs, Róma) meghódítása szerepelt. Magyarország, földrajzi fekvéséből adódóan, Európa kapujaként fogta fel és tartóztatta fel több évtizedre a további terjeszkedéseket.

Az István király által alapított magyar állam történetének kevés olyan európai jelentőségű sorsfordító eseménye volt, mint a mohácsi ütközet, aminek bátran mondhatjuk, hogy máig ható következményei vannak. A Török Hódoltság ideje a magyar történelem egyik legnagyobb veszteségekkel teli korszaka volt. Az ország megosztott lett, három részre szakadt (Török Hódoltság, Királyi Magyarország, Erdélyi Fejedelemség). A török seregek nem kímélték a föld népét, jobbágyokat és rendszeresen gyermekeket hurcoltak el (belőlük nevelték például a kegyetlen janicsárokat az iszlám szellemében). Ennek nyomán települések sorai néptelenedtek el. A veszteségek különösen az ország középső, alföldi területeit sújtották. A hódítók a keresztény templomok nagy részét imaházakká, mecsetekké alakították. A freskókat lemeszelték, az oltárokat kiszórták. Az iszlám nevében.

A Mátyás uralkodása alatt mind gazdaságilag, mind kulturálisan felvirágzott, egykor európai középhatalomnak számító Magyarország dicsősége már a múlté volt. Míg Nyugat-Európa lakossága a Hódoltság időszakában 60 százalékkal növekedett, addig Magyarországon az állandó csatározások és az ennek következtében fellépő járványok miatt szinte a természetes szaporulat is elveszett. Az elnéptelenedett területekre később telepeseket költöztettek, aminek következtében a magyarság számaránya az országon belül 50 százalék alá csökkent. (Ez az arány Mátyás idejében 80 százalék fölött volt.) Az elkövetkező időszakok etnikai-nemzetiségi konfliktusai innen gyökereztethetők. Az iszlám nevében.

Aki nem tanulta, bizonyára nem tudja, hogy a Tatabányán található Szelim-barlang legendája szerint hét település lakossága menekült a török pusztítás elől a Kőhegyen található barlangba, ahol azonban I. Szulejmán seregei megtalálták és kegyetlenül lemészárolták őket az iszlám nevében. Csontjaikat később egy idős asszony, úgynevezett Oroszlánszkyné hordta le a temetőbe, de még a régészeti ásatások során is bőven találtak emberi csontvázakat.

Egy város lakosságának infantilizálása és a történelmi tények elbagatellizálása az, hogy értékként, hétvégi kikapcsolódási lehetőségként és hagyományőrzésként állítanak be olyan eseményeket, amelyek miatt évszázadokkal ezelőtt magyar hős vitézek áldozták életüket, vagy éppen használták tollukat, küzdöttek hangszerükkel a szabadulás reményében. Zrínyi Miklós a költő és hadvezér, Jurisics Miklós Kőszeg bátor kapitánya, Dobó István a legendás egri vár irányítója, Tinódi Lantos Sebestyén vajon ma csupán történelmi játszótérnek titulálnák mindazt, ami ellen egész életükben küzdöttek?

Az idő megszépíti a múltat, vagy csak aki nem tanulta, annak nincs mit elfelejtenie? A rendezvényt mindenesetre hagyományőrzés és a lokálpatrióta érzés kialakítása és erősítése céljából szervezik. Azt, hogy mindezek tetejébe szeptember 11-én, amikor minden civilizált nemzet elítéli mindazt, ami az iszlám nevében történt, hátborzongató.

Chris

Szeptember 11-én szerte a világ jóérzésű, a szabadságot és az egyetemes emberi jogokat tiszteletben tartó és értéknek mondó közösségei arra, a csaknem háromezer embertársunkra emlékeznek, akik a történelem legkegyetlenebb iszlám terrortámadásának váltak ártatlan áldozataivá. Ugyanezen a napon Tatabányán „Szelim-napi Regélő Történelmi Játszótér” címmel rendeznek egész napos városi programot, amelyet többek között a magyar-török baráti társaság ...